~Féltékeny lélek lakozik benne.Irigy és hazug..~
Jilly csak nem érkezett meg a könyvemmel.Mikor már épp a telefonomért nyúltam benyitott és átadta a könyvem.Elvettem tőle és belelapoztam.A középső részben.A negyedik fejezettől minden ugyanúgy történt mint itt az életben.A lány elolvasta a könyvet.Hirtelen New-Yorkba kellett utaznia.Ott majdnem elütötte egy fiatal fiú akibe szerelmes lesz.Megrémültem.Tovább nem is olvastam.Becsukta és bedobtam az ágy alá.
Lassan közeledett a verseny.Holnap korán kell kelnem.6kor kell kelni.Letettem a fejem a párnára és beállítottam az órámat.Alighogy letettem a fejem máris szólt a telefon.Hajnali 6.
-Mi?????-mocorogtam.Kikeltem az ágyból és becammogtam a konyhába.
-Jézusom.-kiáltottam egyet.A széken Justin ült.-Te meg?.kérdeztem.Mosolygott.-Mit vigyorogsz itt?-kérdeztem újra.
-Reggeleiben is gyönyörű vagy.-mondta halkan.Mivel nem értettem szó nélkül főztem egy kávét.Levettem két poharat.
-Kérsz?-kérdeztem.Bólintott.Kiöntöttem a kávét.Odavittem az asztalhoz.
-Kössz.-mondta.Mindketten beleszürcsöltünk a kávénkba.Hamar megittam.
-Megyek fürdeni.-mocorogtam és felálltam.Bevittem egy melltartót s egy bugyit mellé két törülközőt.Hajat mostam.Utána megmosakodtam.Kiszálltam a kádból.Megtörölköztem és felvettem az alsóneműm.A hajamat törülközőbe csavartam.
-Hm...-hümmögött Justin ahogy kiléptem a fürdőből.A széken ült még mindig.Megtöröltem a hajamat és levettem törölközőt.Valaki kopogott.
-Tessék.-kiáltottam ki.Benyitott egy Justinnal egyidős lehetett.
-Hé Chaz.-köszönt Justin majd lepacsizott vele.
-Bocsi.Nem akartam zavarni.De mennünk kell.-mondta.Elköszönt tőlem majd elmentek.Megszárítottam a hajamat.Felöltöztem.
9.-kor elindultunk.A helyszínen gyönyörű díszlet volt...megismertették velünk a teljes esti tervet.Majd a zsűri.Selena egyből kiszúrt.Szúros tekintete végigmasírozott rajtam.Féltékenyen bámult..
2011. július 23., szombat
6.Rész:Médiahazugságok...
~..ne törekedj..a hazugság mindig rád talál
s nagy pórt kever körülötted.
Aztán otthagy oldd meg magad.~
Mögüle kilépett egy ismerős barna hajú,őzikeszemű srác.
-Justin?-kérdeztem felé.
-Beszélnünk kell.-mondta komoran.Bejött majd az ajtót becsukta maga után.Leült egy velem szembeni székre.
-Történt valami?-kérdeztem.
-Ja..-válaszolt elég igenlegesen.Az jött le hogy nem is kevés.
-Olvasd.-dobott elém egy újságot.Elkezdtem olvasni.Címlapon egy hatalmas betűkkel felírt címen akadtam meg:
''Justin Bieber megcsalta barátnőjét egy ismeretlen lánnyal.Délelőtt a kórházban voltak.Úgy járja a hír,hogy a lány terhes lett és abortuzra mentek.''
-MIII?-visítottam.-E nem igaz.Hogy lehet valaki ilyen hülye..-hadonásztam össze vissza.
-Hé csajszi én a helyedben nem azért aggódnék,hogy mit írnak az újságok,hanem a közelgő versenyedért.Ahogy Selena,a barátnőm meglátja a lapot egyből nézheted magad vesztesnek.Ő is zsűritag.Meg Nara is.A legjobb barátnője.Nara egy undorító kis kígyó.Selena érdekében bármire képes.-mondta.
-Jesszusom anya.-kiáltottam.Ha anya meglátja egyből idejön.Nyúltam is a telefonom után de az már megszólalt.Anya a kijelzőn.Francba.
-Amberjillll.-kiáltott rám.
-Anya én megmagyarázom.-mondtam de Justin kikapta a telefont a kezemből.Bemutatkozott és elmesélte anyának a történetet.Látszólag elhitte.Letették majd Justin felém fordult.
-Figyelj.Ha a versenyen nyerni akarsz akkor a fontos az,hogy az arcodat sose fordítsd egészen Selena és Nara felé különben akár jobb ha el se mész.-mondta.
-De azt mégis hogyan.Nem csak ők vannak a zsűribe.-mondtam kétségbeesetten.Nem túl boldogan lehajtotta a fejét.Kapott egy telefont Ushertől.Felállt és köszönt majd elment.Már csak a könyvemre volna szükségem...
s nagy pórt kever körülötted.
Aztán otthagy oldd meg magad.~
Mögüle kilépett egy ismerős barna hajú,őzikeszemű srác.
-Justin?-kérdeztem felé.
-Beszélnünk kell.-mondta komoran.Bejött majd az ajtót becsukta maga után.Leült egy velem szembeni székre.
-Történt valami?-kérdeztem.
-Ja..-válaszolt elég igenlegesen.Az jött le hogy nem is kevés.
-Olvasd.-dobott elém egy újságot.Elkezdtem olvasni.Címlapon egy hatalmas betűkkel felírt címen akadtam meg:
''Justin Bieber megcsalta barátnőjét egy ismeretlen lánnyal.Délelőtt a kórházban voltak.Úgy járja a hír,hogy a lány terhes lett és abortuzra mentek.''
-MIII?-visítottam.-E nem igaz.Hogy lehet valaki ilyen hülye..-hadonásztam össze vissza.
-Hé csajszi én a helyedben nem azért aggódnék,hogy mit írnak az újságok,hanem a közelgő versenyedért.Ahogy Selena,a barátnőm meglátja a lapot egyből nézheted magad vesztesnek.Ő is zsűritag.Meg Nara is.A legjobb barátnője.Nara egy undorító kis kígyó.Selena érdekében bármire képes.-mondta.
-Jesszusom anya.-kiáltottam.Ha anya meglátja egyből idejön.Nyúltam is a telefonom után de az már megszólalt.Anya a kijelzőn.Francba.
-Amberjillll.-kiáltott rám.
-Anya én megmagyarázom.-mondtam de Justin kikapta a telefont a kezemből.Bemutatkozott és elmesélte anyának a történetet.Látszólag elhitte.Letették majd Justin felém fordult.
-Figyelj.Ha a versenyen nyerni akarsz akkor a fontos az,hogy az arcodat sose fordítsd egészen Selena és Nara felé különben akár jobb ha el se mész.-mondta.
-De azt mégis hogyan.Nem csak ők vannak a zsűribe.-mondtam kétségbeesetten.Nem túl boldogan lehajtotta a fejét.Kapott egy telefont Ushertől.Felállt és köszönt majd elment.Már csak a könyvemre volna szükségem...
2011. július 22., péntek
5.Rész:Kedves naplóm.
~Hiába élek a jelenben,van múltam.Ezt sose feledem.Bár
szeretnék csak a jövőben élni,mégis néha
visszarepülök a múltba..az emlékek világába..~
És szúrós tekintetével csak úgy bámult kettőnket.Levette a szemüvegét.A fiú lehajtotta a fejét.Halkan köszönt a férfinak de az csak figyelte tovább majd biccentett egyet a srácnak de az nem reagált.
-Justin Drew Bieber.-kiáltott rá.Visszakapta tekintetét a pasira.Majd egy nemleges fejrázással jelzett neki.
-Miaz hogy nem?Hé öreg mivan veled?Gyere vissza a jövőbe.Mostanában elég a lista alján vagy.Mikor néztél utoljára fel Twitterre?A rajongóid is egyre fogynak haver.Ha kicsit sem vagy hajlandó dolgozni akkor nincs hogy segítsek rajtad és mehetsz vissza Kanadába.-kiabált neki.De Justin csak a fejem fölé nézett és szemeibe könnyek szöktek.Teljesen kivörösödött és hatalmasat csapott a vasszekrényre.
-A francba is Usher.Mért én vagyok mindenért a hibás.Az nem az én bajom,hogy Riri nem állt kötélnek.
-És az talán az enyém hogy Selena megcsalt téged?-kiabált vissza.Már nem éreztem a fülem a sok kiabálástól így gondoltam véget vetek az egésznek.
-Hé...figyelj Usher..-dadogtam.Justin nem volt hibás.Én futottam ki elejébe.Kérlek ne bántsd érte.
-Justin megnézett.Majd kacsintott egyet köszönet képpen.Vissza fordította a fejét Usherre.Az megfordult s elhagyta a termet.Justin utána.
-Király vagyok.Leszedtem magamról a köteleket..vagy miket és elrendeztem a hajam majd felöltöztem.Belépett egy orvosnő.
-Hová készül Ms.Amberjill?-kérdezte.
-Haza.-mondtam.
-Mielőtt elindulna álljon csak ide.-mondta majd lemérte a pulzusom és meghallgatta a szívem.Mosolygott egyet és intett:Mehetek.Megköszöntem és kimentem a teremből.Jillyék halkan jöttek mellettem.Beültünk a kocsiba és hazáig meg sem álltunk.Szó nélkül felmentem a szobámba.Kipakoltam a bőröndömet.Rábukkantam egy eldugott zsebre..valami kicsi és kemény volt benne.Kivettem.Kívül ezt írta rajta:
~My first Diary~
Kinyitottam.Apu gyönyörű kézírása volt az első lapon.Ez a kis könyv nem más volt mint a naplóm amit még aputól kaptam.Akkor írtam bele utoljára,mikor 3 éve meglátogattam apu sírját.Egy könnycsepp gördült le az arcomon majd vettem egy tollat és a leghátsó oldalra fordítottam.Majd felírtam:Kedves naplóm.Ma találkoztam egy fiúval.Ellopta a szívemet és nem akarja visszaadni.Majd becsuktam és visszatettem a szebbe...
-Álljunk csak meg.-gondoltam vissza a könyvemben írottakra.
-Jilly.-kiáltottam és máris indultam ki az ajtón.
-Miaz?És mégis hová mész már megint?-kérdezte.
-Hát ahová először is indultam.Könyvért.-mondtam majd indultam tovább de Charlie megfogott.
-Nem mész sehová.Majd én megveszem neked azt a könyvet.Mi a címe.?-kérdezte.Letisztáztuk milyen könyvet kéne venni neki.Visszamentem a szobámba és leültem az ágyra.Bekapcsoltam a tévét.Kopogtatott valaki.
-Vendéged van.-jött be Sophie a sminkesem.A háta mögül egy..
szeretnék csak a jövőben élni,mégis néha
visszarepülök a múltba..az emlékek világába..~
És szúrós tekintetével csak úgy bámult kettőnket.Levette a szemüvegét.A fiú lehajtotta a fejét.Halkan köszönt a férfinak de az csak figyelte tovább majd biccentett egyet a srácnak de az nem reagált.
-Justin Drew Bieber.-kiáltott rá.Visszakapta tekintetét a pasira.Majd egy nemleges fejrázással jelzett neki.
-Miaz hogy nem?Hé öreg mivan veled?Gyere vissza a jövőbe.Mostanában elég a lista alján vagy.Mikor néztél utoljára fel Twitterre?A rajongóid is egyre fogynak haver.Ha kicsit sem vagy hajlandó dolgozni akkor nincs hogy segítsek rajtad és mehetsz vissza Kanadába.-kiabált neki.De Justin csak a fejem fölé nézett és szemeibe könnyek szöktek.Teljesen kivörösödött és hatalmasat csapott a vasszekrényre.
-A francba is Usher.Mért én vagyok mindenért a hibás.Az nem az én bajom,hogy Riri nem állt kötélnek.
-És az talán az enyém hogy Selena megcsalt téged?-kiabált vissza.Már nem éreztem a fülem a sok kiabálástól így gondoltam véget vetek az egésznek.
-Hé...figyelj Usher..-dadogtam.Justin nem volt hibás.Én futottam ki elejébe.Kérlek ne bántsd érte.
-Justin megnézett.Majd kacsintott egyet köszönet képpen.Vissza fordította a fejét Usherre.Az megfordult s elhagyta a termet.Justin utána.
-Király vagyok.Leszedtem magamról a köteleket..vagy miket és elrendeztem a hajam majd felöltöztem.Belépett egy orvosnő.
-Hová készül Ms.Amberjill?-kérdezte.
-Haza.-mondtam.
-Mielőtt elindulna álljon csak ide.-mondta majd lemérte a pulzusom és meghallgatta a szívem.Mosolygott egyet és intett:Mehetek.Megköszöntem és kimentem a teremből.Jillyék halkan jöttek mellettem.Beültünk a kocsiba és hazáig meg sem álltunk.Szó nélkül felmentem a szobámba.Kipakoltam a bőröndömet.Rábukkantam egy eldugott zsebre..valami kicsi és kemény volt benne.Kivettem.Kívül ezt írta rajta:
~My first Diary~
Kinyitottam.Apu gyönyörű kézírása volt az első lapon.Ez a kis könyv nem más volt mint a naplóm amit még aputól kaptam.Akkor írtam bele utoljára,mikor 3 éve meglátogattam apu sírját.Egy könnycsepp gördült le az arcomon majd vettem egy tollat és a leghátsó oldalra fordítottam.Majd felírtam:Kedves naplóm.Ma találkoztam egy fiúval.Ellopta a szívemet és nem akarja visszaadni.Majd becsuktam és visszatettem a szebbe...
-Álljunk csak meg.-gondoltam vissza a könyvemben írottakra.
-Jilly.-kiáltottam és máris indultam ki az ajtón.
-Miaz?És mégis hová mész már megint?-kérdezte.
-Hát ahová először is indultam.Könyvért.-mondtam majd indultam tovább de Charlie megfogott.
-Nem mész sehová.Majd én megveszem neked azt a könyvet.Mi a címe.?-kérdezte.Letisztáztuk milyen könyvet kéne venni neki.Visszamentem a szobámba és leültem az ágyra.Bekapcsoltam a tévét.Kopogtatott valaki.
-Vendéged van.-jött be Sophie a sminkesem.A háta mögül egy..
2011. július 21., csütörtök
4.Rész:Szerelem első látásra nincs.
~...s ahogyan azt megmondták nékem egyszer..
szerelem első látásra nincs...~
-Úristen Amber jólvagy?-pofozgatta kifehéredett arcomat Jilly.Majd hirtelen összemosódott előttem minden és éreztem ahogy ráesek teljes súlyommal a motorháztetőre onnan pedig két kéz tart.Még azt is hallottam ahogy a fiatal sofőrt is szidják.De arra már nem volt erőm felkelni.
~pár órával később~
-Amberjill.Amber..-szólongatott valaki.Olyan fáradtnak éreztem magam.
-Haggyál anyu álmos vagyok.-szólongattam anyut.
-Amberjill?!Jilly vagyok.-mondta.De én nem feleltem.Megpróbáltam megfordulni de nem jött össze.Kinyitottam a szemem.Nayg fehér szoba tele gépekkel és mindenféle fehér ruhás hapsival.Valami fura szag csapta meg az orromat is.
-Fúj de büdös van.És különben is hol vagyok?-hisztiztem.
-A kórházban.Elég érdekes,dolog nem?Ahhoz képest,hogy könyvet venni mentél.De kérdezd csak a fiatalemebert-mondta és rámutatott egy 17 év körüli srácra.Kint ült a váróba.Jilly felé mutatott.Majd ő bejött és mindenki kiment.Ketten voltunk.Leült.
-Ne haragudj,én csak..fáradt és ideges voltam.Áh akkora egy barom vagyok.-csapkodta a combját.
-Nem dehogy...nem vagy az.De mért kértél bocsánatot?Mit tettél?-kérdeztem.
-Ide juttattalak...-mondta és rám mutatott.
-Nem dehogy.Ide a mentőautó hozott be..-nevettem.Ő is mosolyra húzta a száját de utána visszakomorodott.
-Szeretném jóvá tenni.De most rettenetesen zsúfolt programom van.Esetleg megkaphatom a telefonszámod?-mondta.
-Ö..nemkell...de ha annyira akarod akkor ott a táskám.Hozd csak ide.-mondtam és a táskám fele mutattam.Felállt és odanyújtotta nekem.Az ölembe vettem és kikaptam onnan egy névjegykártyát..Odanyújtottam neki.Jó alaposan végigmérte.Halkan felolvasta a nevemet majd zsebre vágta.Hirtelen benyitott valaki.Mindketten hátra néztünk.Egy magas néger férfi napszemüvegben állt az ajtóban és..
szerelem első látásra nincs...~
-Úristen Amber jólvagy?-pofozgatta kifehéredett arcomat Jilly.Majd hirtelen összemosódott előttem minden és éreztem ahogy ráesek teljes súlyommal a motorháztetőre onnan pedig két kéz tart.Még azt is hallottam ahogy a fiatal sofőrt is szidják.De arra már nem volt erőm felkelni.
~pár órával később~
-Amberjill.Amber..-szólongatott valaki.Olyan fáradtnak éreztem magam.
-Haggyál anyu álmos vagyok.-szólongattam anyut.
-Amberjill?!Jilly vagyok.-mondta.De én nem feleltem.Megpróbáltam megfordulni de nem jött össze.Kinyitottam a szemem.Nayg fehér szoba tele gépekkel és mindenféle fehér ruhás hapsival.Valami fura szag csapta meg az orromat is.
-Fúj de büdös van.És különben is hol vagyok?-hisztiztem.
-A kórházban.Elég érdekes,dolog nem?Ahhoz képest,hogy könyvet venni mentél.De kérdezd csak a fiatalemebert-mondta és rámutatott egy 17 év körüli srácra.Kint ült a váróba.Jilly felé mutatott.Majd ő bejött és mindenki kiment.Ketten voltunk.Leült.
-Ne haragudj,én csak..fáradt és ideges voltam.Áh akkora egy barom vagyok.-csapkodta a combját.
-Nem dehogy...nem vagy az.De mért kértél bocsánatot?Mit tettél?-kérdeztem.
-Ide juttattalak...-mondta és rám mutatott.
-Nem dehogy.Ide a mentőautó hozott be..-nevettem.Ő is mosolyra húzta a száját de utána visszakomorodott.
-Szeretném jóvá tenni.De most rettenetesen zsúfolt programom van.Esetleg megkaphatom a telefonszámod?-mondta.
-Ö..nemkell...de ha annyira akarod akkor ott a táskám.Hozd csak ide.-mondtam és a táskám fele mutattam.Felállt és odanyújtotta nekem.Az ölembe vettem és kikaptam onnan egy névjegykártyát..Odanyújtottam neki.Jó alaposan végigmérte.Halkan felolvasta a nevemet majd zsebre vágta.Hirtelen benyitott valaki.Mindketten hátra néztünk.Egy magas néger férfi napszemüvegben állt az ajtóban és..
2011. július 20., szerda
3.Rész:Az percek szállnak akár egy repülő az égen.Végül célba érnek ahogyan mi azt nem is gondoljuk.
~Nem lehetnének azok a repülők
Az éjjeli égbolton hulló csillagok?
Nagyon jól jönne most egy kívánság,
Egy kívánság, egy kívánság.~
Az éjjeli égbolton hulló csillagok?
Nagyon jól jönne most egy kívánság,
Egy kívánság, egy kívánság.~
B.O.B ft.Hayley Williams~Airplanes
Csend volt a repülőn.Mindenhol álmos emberek.Csak mindössze néhol volt első repülőútjától izgatott gyerek.Csendben figyeltem kifele az ablakon.Majd gondolkodni kezdtem a könyvön.Furcsa,ám valahogy úgy éreztem közeledek valamihez.Egy célhoz és valahogy nem a verseny járt a fejemben...Hirtelen csúszást..gurulást éreztem magam alatt.Kinyitottam a szemeimet és New-York City repülőtere virított előttem.
-Gyere Am.-mondta Jilly.Felálltam és indultam ki a tömeggel együtt.Kivettük a csomagokat.Beültünk egy legújabb kiadású BMW-be...A sofőr úgy hajtott mintha épp elkésne valahonnan.Álmos szemeimet lecsuktam.
-Amberjill.-hallottam a srácok hangját amint ébresztgettek.Felnyitottam a szemeimet.A csomagok már a szobában voltak.Kiszálltam az autóból s feltapogtam a szobába.2004-es volt az enyém.Bezártam az ajtót s belezuhantam az ágyamba...
Mire felébredtem már nagyban sütött a nap.Az óra 15 órát mutatott.Mégsem éreztem magam kipihentnek.Kikeltem az ágyból és a konyhába libegtem egy pohár vízért.Miután megittam a könyvem után néztem.A kézitáskám az ágyam mellet volt de abba nem volt semmiféle könyv.A bőröndömben sem volt.
-Fantasztikus.-mondtam.Kikerestem a tárcámat és bezártam az ajtót.Szembe jött velem Jilly.
-Te meg hová mész?-kérdezte.
-Könyvesboltot keresek.-mondtam majd elindultam tovább.Szétnéztem és pár méterrel arrébb volt egy könyvesbolt kinézetű butik.Éppen leléptem az átjáróra mikor meggyőződtem hogy semmi sem jön.De hirtelen a sarkon feltűnt egy fekete Range Rover és egyenesen felém hajtott.Gondoltam megáll így nyugodtan sétáltam tovább.De pár másodperc múlva visszanéztem a kocsira és elvem hibásnak bizonyult.Nem úgy nézett ki mint aki megáll.Az autó felé fordultam és kezemet magam elé tettem.Látszólag csak pár mm-errel előttem vett észre.Egyből rálépett a fékre.Mire megállt a két tenyerem már a forró motorháztetőn voltak.Az izzadtságcsepp lefolyt mindkettőnk arcán.De nem volt sok időnk gondolkozni.Jillyék máris rohantak oda...
2011. július 16., szombat
2.Rész:Az élet az a valami,ami akkor történik mikor nem sikerül aludnod.
~Legtöbbször az a tündérmese bizonyul igaznak,
amelyről legkevésbé gondoltad volna.~
Csak úgy forgattam a lapokat,mintha valami gépezet lennék.Payton az a fajta író aki szeret írni sőt imád.Ezt a könyvet megálmodta még mikor megismerkedtünk.Azt állította,hogy én ihlettem.A pajkosságom,a személyem..én magam.Igaz először kinevettem.De ezek a sorok...az ember akkor sem tudná megunni...ha akarná.Mindig történik valami a lány életében ami feldobja a könyvet...
Már lassan a könyv felénél jártam...rápillantottam az órára.12:45.
-Hm...-mordultam fel majd kezembe vettem az anyától kapott levelet és elolvastam:
''Szia édesem.Ne haragudj,hogy nem tudtam személyesen szólni neked,de hirtelen jött nekem is.Bemutatóm van Nevadávaban.Egy hét múlva szabadulok csak haza.Kérlek nagyon vigyázz magadra és majd beszélünk.Szia!!''
-Hátjó...-sóhajtottam fel majd visszafordultam a könyvhöz.Az órák csak úgy peregtek mintha nitrót ittak volna.A könyv utolsó sorait olvastam.Majd becsuktam.Kiolvastam.Igazi történet volt.Megunhatatlan.Az érdekes az volt benne,hogy három nagy részre volt osztva: MÚLT,JELEN valamint JÖVŐ.Bár ami ennél még furcsább az az,hogy pontos dátumok voltak benne.Az első dátum az volt amikor megismerkedtünk Paytonnal.Majd a könyv nem a halálánál fejeződött be..hanem 17 éves korában.Mintha...amolyan...ÉLET könyv lenne.Belenéztem a naptáramba.Jövőhéten van csak bemutató Vegasban.Tehát szabad vagyok.Gyorsan bekapcsoltam a laptopomat és felmentem twitterre.
''@PaytonGod a könyved fenomenális.És mindenkinek ajánlom aki kíváncsi egy igazi irónő több éves keze munkájára,valamint egy lányra...aki csodálatos személy...s mégis...hupsz nem árulok el semmit. #NewYorkCity'sSecrets.''
Ezután lecsuktam a gépet és az órára pillantottam.01:34.Fél kettő...hajnali..Letettem a fejem és már éppen az alvás kerülgetett mikor a telefonom hangos zenével csördült fel.Álmos szemekkel utána nyúltam.Jillian hívott.
-Iggen?-nyomtam meg a ''g'' hangot jelezve,hogy hulla vagyok.
-Pakolj.Indulunk a 4 órás géppel.-siettetett.
-Mégis hová?-kérdeztem idegesen.
-New-York.Most kaptam a meghívást Amerika legnagyobb modellügynökségétől.Ha ezt megnyered nemcsak tarolunk,hanem az életed is megváltozhat.Teljesen.Na mire vársz még igyekezz.Másfél órád van.-mondta és le is tette.Kiszöktem az ágyból és elővettem a bőröndömet.Pakoltam bele ruhát cipőt és mindent ami szükséges.A sminkeimet is belepászoltam a fogkefémmel együtt.Meg néhány táskát és már kész is voltam.Tréningbe bújtam és egy Suprába.A könyvet is kikészítettem.Nélküle sehová sem megyek.Letettem a kézitáskám mellé.Megszólalt a csengő.Letrappoltam az ajtóhoz és kinyitottam.Jill állt ott fitten és üdén.Csúnyán megnézett.
-Szia.-mondtam.
-Ö..nem gondolod,hogy így fogsz jönni ugye?-mondta.Megfogott a könyökömnél és felrángatott a szobámhoz.Közben Phil a segédünk levitte a csomagjaimat a kézitáskámat is beleértve.Jill rám tuszkolt egy fekete cicanadrágot,egy szürke flitteres toppot egy RayBan napszemüveget.
-A sminkedet majd a kocsiban Kelly elintézi.-mondta és vonszolt lefelé.Bezártuk az ajtót és egy levelet hagytunk anyunak.Beültem kocsiba és Kel máris az arcomba nyomta a pamacsot..Olyan sminket biggyesztett mintha legalábbis ez volna élete utolsó sminkje és tökéletes kéne legyen.Mikor odaértünk a reptérre fáradtságomban szinte hasast vágtam a magassarkúmban.Jill csak karon fogva némán cipelt mint egy porcelánbabát.Felszálltunk a repülőre én meg alig vártam,hogy felszálljon a repülő.Lassan indult neki majd emelkedni kezdett...
amelyről legkevésbé gondoltad volna.~
Csak úgy forgattam a lapokat,mintha valami gépezet lennék.Payton az a fajta író aki szeret írni sőt imád.Ezt a könyvet megálmodta még mikor megismerkedtünk.Azt állította,hogy én ihlettem.A pajkosságom,a személyem..én magam.Igaz először kinevettem.De ezek a sorok...az ember akkor sem tudná megunni...ha akarná.Mindig történik valami a lány életében ami feldobja a könyvet...
Már lassan a könyv felénél jártam...rápillantottam az órára.12:45.
-Hm...-mordultam fel majd kezembe vettem az anyától kapott levelet és elolvastam:
''Szia édesem.Ne haragudj,hogy nem tudtam személyesen szólni neked,de hirtelen jött nekem is.Bemutatóm van Nevadávaban.Egy hét múlva szabadulok csak haza.Kérlek nagyon vigyázz magadra és majd beszélünk.Szia!!''
-Hátjó...-sóhajtottam fel majd visszafordultam a könyvhöz.Az órák csak úgy peregtek mintha nitrót ittak volna.A könyv utolsó sorait olvastam.Majd becsuktam.Kiolvastam.Igazi történet volt.Megunhatatlan.Az érdekes az volt benne,hogy három nagy részre volt osztva: MÚLT,JELEN valamint JÖVŐ.Bár ami ennél még furcsább az az,hogy pontos dátumok voltak benne.Az első dátum az volt amikor megismerkedtünk Paytonnal.Majd a könyv nem a halálánál fejeződött be..hanem 17 éves korában.Mintha...amolyan...ÉLET könyv lenne.Belenéztem a naptáramba.Jövőhéten van csak bemutató Vegasban.Tehát szabad vagyok.Gyorsan bekapcsoltam a laptopomat és felmentem twitterre.
''@PaytonGod a könyved fenomenális.És mindenkinek ajánlom aki kíváncsi egy igazi irónő több éves keze munkájára,valamint egy lányra...aki csodálatos személy...s mégis...hupsz nem árulok el semmit. #NewYorkCity'sSecrets.''
Ezután lecsuktam a gépet és az órára pillantottam.01:34.Fél kettő...hajnali..Letettem a fejem és már éppen az alvás kerülgetett mikor a telefonom hangos zenével csördült fel.Álmos szemekkel utána nyúltam.Jillian hívott.
-Iggen?-nyomtam meg a ''g'' hangot jelezve,hogy hulla vagyok.
-Pakolj.Indulunk a 4 órás géppel.-siettetett.
-Mégis hová?-kérdeztem idegesen.
-New-York.Most kaptam a meghívást Amerika legnagyobb modellügynökségétől.Ha ezt megnyered nemcsak tarolunk,hanem az életed is megváltozhat.Teljesen.Na mire vársz még igyekezz.Másfél órád van.-mondta és le is tette.Kiszöktem az ágyból és elővettem a bőröndömet.Pakoltam bele ruhát cipőt és mindent ami szükséges.A sminkeimet is belepászoltam a fogkefémmel együtt.Meg néhány táskát és már kész is voltam.Tréningbe bújtam és egy Suprába.A könyvet is kikészítettem.Nélküle sehová sem megyek.Letettem a kézitáskám mellé.Megszólalt a csengő.Letrappoltam az ajtóhoz és kinyitottam.Jill állt ott fitten és üdén.Csúnyán megnézett.
-Szia.-mondtam.
-Ö..nem gondolod,hogy így fogsz jönni ugye?-mondta.Megfogott a könyökömnél és felrángatott a szobámhoz.Közben Phil a segédünk levitte a csomagjaimat a kézitáskámat is beleértve.Jill rám tuszkolt egy fekete cicanadrágot,egy szürke flitteres toppot egy RayBan napszemüveget.
-A sminkedet majd a kocsiban Kelly elintézi.-mondta és vonszolt lefelé.Bezártuk az ajtót és egy levelet hagytunk anyunak.Beültem kocsiba és Kel máris az arcomba nyomta a pamacsot..Olyan sminket biggyesztett mintha legalábbis ez volna élete utolsó sminkje és tökéletes kéne legyen.Mikor odaértünk a reptérre fáradtságomban szinte hasast vágtam a magassarkúmban.Jill csak karon fogva némán cipelt mint egy porcelánbabát.Felszálltunk a repülőre én meg alig vártam,hogy felszálljon a repülő.Lassan indult neki majd emelkedni kezdett...
2011. július 14., csütörtök
1.Rész:New-York City's Secrets
~Piensa,Cree,Suena y atrévete~
~Gondolkodj,Higyj,Álmodj és Merj~
~Walt Disney~
-Kicsit balra tedd a kezed.Úgy tökéletes.Maradj úgy.-Hallgattam Jill utasitásait.Gyorsan megcsinálta a pár fotót és elküldte e-mailban a Vogue-nak példa képpen majd boritékolta a Hello America-nak is.
-Készen is lennénk.-mondta.
-Köszi.-öleltem meg Jillyit.
-Tudod hogy bárikor Amber.-ölelt vissza majd összepakolt.Átöltöztem a fehér miniruhámba,visszahúztam a szürke magassarkú szandimat és kikerestem a slusszkulcsot és már rohantam is a kocsimhoz.Fél kettő van és háromnegyedre a körmösnél kell lennem.
-Francba.Csaptam a kormányra és jóval a megengedett fölött száguldottam a Long Beach utcáin.Épp háromnegyed volt mikor befordultam a Crystal Nails parkolójába.Egyből kiszökkentem a kocsiból majd berontottam az ajtón.
-Sziasztok.-köszöntem majd egyből átléptem Jennyhez.
-Ne haragudj csak már fut a fejem annyi dolgom van.-hadartam.Nem mondott semmit csak bólintott majd mosolygott egyet.Gyorsan kézügybe vette a kezeimet...Szokatlanul..egész nap nyugtalan voltam.Ez nem vall rám.De hisz nem csoda mivel ma fejezi be a könyvét Payton...a legjobb barátnőm.Még a cimet sem árulta el...Kettő és fél óra mulva végzett Jen.Gyorsan kifizettem majd elköszöntem és már hajtottam is Paytonhoz.Mikor odaértem az izgalom ölt meg.Felfutottam az ajtóhoz és becsöngettem.Hallottam ahogy lelépdel és ajtót nyitott.Visitottam egyet.
-Pay...szia.-pusziltam meg.Felrohantam a szobájába és egyből a könyvet kerestem.De seholsem volt.
-Paytooooon.-kiabáltam.
-Igen?-kérdezett nyugodtan az ajtóbol és nevetett.
-Hol a könyved?-táttottam a számat.
-Csukd be a szemed..mondta.
-Payton..nem vagyok 4 éves.-néztem rá hülyén.
-Most akkor akarod látni vagy sem?-kérdezett vissza.Megadtam magam.Behunytam a szememet és a kezemet kinyújtottam.Éreztem ahogy egy sima anyag a kezembe ér.
-Még ne less.-mondta mikor már az ájulás szélén álltam a kiváncsiság miatt.Megforditotta a könyvet.-Nézhetsz.-mondta ki a varázsszót.Egyből kinyitottam a szememet.Megforditottam a könyvet.Hatalmas betűkkel oda volt irva rá:
" New-York City's Secrets"
Payton God
Végighúztam a kezem rajta majd kinyitottam.Beleszagoltam.Éreztem a frissen nyomtatott könyv illatát.A borítón New-York volt ábrázolva.Payton becsukta a könyvet a kezemben megfordította majd rámutatott valamire:
'' Köszönetet kell nyilvánítanom pár embernek hisz nélkülük nem tudtam volna megírni a könyvet.Elsősorban a legjobb barátnőmnek akiről elneveztem a lányt,Amberjill Sparksnak.A második köszönetnyilvánításomat pedig egy fantasztikus írónak szánom.Aki könyveiből még film is készült.A Twilight S.A.G.A írónőjének Stephanie Meyernek....''
-Jesszusom Payton.Köszönöm.-borultam a nyakába.Megszólalni sem bírt ezért csak bólintott mosolygott és megveregette a hátamat.Gyorsan megköszöntem újra majd elbúcsúztam tőle és hazafele hajtottam.Anya nem volt otthon csak egy levelet hagyott.El sem olvastam gondoltam csak elszaladt valamerre.Felvittem a könyvvel együtt a szobámba és letettem az asztalra.Felvágódtam az ágyra majd olvasni kezdtem...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)