~Legtöbbször az a tündérmese bizonyul igaznak,
amelyről legkevésbé gondoltad volna.~
Csak úgy forgattam a lapokat,mintha valami gépezet lennék.Payton az a fajta író aki szeret írni sőt imád.Ezt a könyvet megálmodta még mikor megismerkedtünk.Azt állította,hogy én ihlettem.A pajkosságom,a személyem..én magam.Igaz először kinevettem.De ezek a sorok...az ember akkor sem tudná megunni...ha akarná.Mindig történik valami a lány életében ami feldobja a könyvet...
Már lassan a könyv felénél jártam...rápillantottam az órára.12:45.
-Hm...-mordultam fel majd kezembe vettem az anyától kapott levelet és elolvastam:
''Szia édesem.Ne haragudj,hogy nem tudtam személyesen szólni neked,de hirtelen jött nekem is.Bemutatóm van Nevadávaban.Egy hét múlva szabadulok csak haza.Kérlek nagyon vigyázz magadra és majd beszélünk.Szia!!''
-Hátjó...-sóhajtottam fel majd visszafordultam a könyvhöz.Az órák csak úgy peregtek mintha nitrót ittak volna.A könyv utolsó sorait olvastam.Majd becsuktam.Kiolvastam.Igazi történet volt.Megunhatatlan.Az érdekes az volt benne,hogy három nagy részre volt osztva: MÚLT,JELEN valamint JÖVŐ.Bár ami ennél még furcsább az az,hogy pontos dátumok voltak benne.Az első dátum az volt amikor megismerkedtünk Paytonnal.Majd a könyv nem a halálánál fejeződött be..hanem 17 éves korában.Mintha...amolyan...ÉLET könyv lenne.Belenéztem a naptáramba.Jövőhéten van csak bemutató Vegasban.Tehát szabad vagyok.Gyorsan bekapcsoltam a laptopomat és felmentem twitterre.
''@PaytonGod a könyved fenomenális.És mindenkinek ajánlom aki kíváncsi egy igazi irónő több éves keze munkájára,valamint egy lányra...aki csodálatos személy...s mégis...hupsz nem árulok el semmit. #NewYorkCity'sSecrets.''
Ezután lecsuktam a gépet és az órára pillantottam.01:34.Fél kettő...hajnali..Letettem a fejem és már éppen az alvás kerülgetett mikor a telefonom hangos zenével csördült fel.Álmos szemekkel utána nyúltam.Jillian hívott.
-Iggen?-nyomtam meg a ''g'' hangot jelezve,hogy hulla vagyok.
-Pakolj.Indulunk a 4 órás géppel.-siettetett.
-Mégis hová?-kérdeztem idegesen.
-New-York.Most kaptam a meghívást Amerika legnagyobb modellügynökségétől.Ha ezt megnyered nemcsak tarolunk,hanem az életed is megváltozhat.Teljesen.Na mire vársz még igyekezz.Másfél órád van.-mondta és le is tette.Kiszöktem az ágyból és elővettem a bőröndömet.Pakoltam bele ruhát cipőt és mindent ami szükséges.A sminkeimet is belepászoltam a fogkefémmel együtt.Meg néhány táskát és már kész is voltam.Tréningbe bújtam és egy Suprába.A könyvet is kikészítettem.Nélküle sehová sem megyek.Letettem a kézitáskám mellé.Megszólalt a csengő.Letrappoltam az ajtóhoz és kinyitottam.Jill állt ott fitten és üdén.Csúnyán megnézett.
-Szia.-mondtam.
-Ö..nem gondolod,hogy így fogsz jönni ugye?-mondta.Megfogott a könyökömnél és felrángatott a szobámhoz.Közben Phil a segédünk levitte a csomagjaimat a kézitáskámat is beleértve.Jill rám tuszkolt egy fekete cicanadrágot,egy szürke flitteres toppot egy RayBan napszemüveget.
-A sminkedet majd a kocsiban Kelly elintézi.-mondta és vonszolt lefelé.Bezártuk az ajtót és egy levelet hagytunk anyunak.Beültem kocsiba és Kel máris az arcomba nyomta a pamacsot..Olyan sminket biggyesztett mintha legalábbis ez volna élete utolsó sminkje és tökéletes kéne legyen.Mikor odaértünk a reptérre fáradtságomban szinte hasast vágtam a magassarkúmban.Jill csak karon fogva némán cipelt mint egy porcelánbabát.Felszálltunk a repülőre én meg alig vártam,hogy felszálljon a repülő.Lassan indult neki majd emelkedni kezdett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése